JOHN 11
WBT1 Béthany golzeegee ná¹ee Åa’, Lázarus holzéhi, ná¹iih lę́k’e, áà kįh gozá¹ilgee Mary Åa’Ãà bik’isn Martha daagolĄ̃Ą̃. 2 (ÃÅ MaryhÃà Jesus ik’ah yik’i yaa yiziidgo bitsizÃl bee bikee yá k’eyiÅdee n’ÃÃ, áŠbilah Lázarus holzéhi ná¹iih.) 3 Lázarus bilahkÃà Jesus yich’į’ yati’ bá ot’ą́ą́, NohweBik’ehÅ, niÅ nzhóni ná¹iih, daayiÅá¹iigo. 4 Jesus yidezts’ÄÄdá’ gáá¹ÃÃ, DÃà ná¹iihÃà doo datsaahgo at’éé da, áÃdá’ Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ Ãzisgo ye’at’ééhÃà ch’Ã’á¹ah álá¹Ã©hgo ágot’įį, Åa’Ãà Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biYe’ Ãzisgo ye’at’ééhÃà ch’Ã’á¹ah hileeh doleeÅhÃà bighÄ. 5 Jesus, Martha hik’e bik’isn Åa’Ãà Lázarus biÅgo biÅ daanzhǫǫ. 6 Lázarus ná¹iihgo ya’ikonzįįdá’, da’akú sidaago naki bee náyiskÄÄ lę́k’e. 7 Ãà bikédÃ’go Jesus bitsiÅke’yu gádaayiÅá¹ii, Judéayú náádookáh. 8 ÃÃdá’ bitsiÅke’yu gádaabiÅá¹ii, NohwiNant’a’, da’ániidégo Jews daanlÃni niÅ ndaaziÅá¹Ã©’go hádaat’įį ni’; ndi ya’ akú nádÃÅdzaa née? 9 Jesus gánádaabiÅdo’á¹iid, Ya’ daÅa’á jįį doo nakits’ádah Åénádihikos da née? DahadÃÅ jįįhÃà yiyi’ naghaayúgo, doo hayaa nageeh at’éé da, dÃà ni’gosdzáŠbiká’ begot’iinÃà yo’įįhÃà bighÄ. 10 DahadÃÅ tőé’yú higaaÅyúgo hayaa nageeh, biyi’ yuá¹e’ begot’iinÃà ádįhÃà bighÄ. 11 Ãná¹iidÃà bikédÃ’go gánádaayiÅdo’á¹iid, Nohwit’eké Lázarus iÅhosh; ch’Ãnánsiidyú déyáá. 12 BitsiÅke’yu gádaabiÅá¹ii, NohweBik’ehÅ, Lázarus iÅhoshyú nÅt’éé nádleeh gádnii. 13 Jesus, Lázarus daztsÄÄ, á¹iigo aá¹ÃÃ: áÃdá’ bitsiÅke’yuhÃà hánáyoÅgo iÅhoshgo áyiÅá¹ii lą́ą́ daanzį lę́k’e. 14 Jesus ánÃita ch’Ã’á¹ah ádaagozlaa, Lázarus daztsÄÄ, á¹iigo. 15 Da’ohdlÄÄ doleeÅhÃà bighÄ doo ákú nashaa dahÃà nohwá shiÅ gozhǫ́ǫ́; ndi halÄÄ bich’į’yú dookáh. 16 Thomas, DÃdymus holzéhi, itsiÅke’yu yiÅ daanlÃni gádaayiÅá¹ii, Néé aÅdó’ akú dookáh, Jesus biÅ nadaan’á¹e’ doleeÅgo. 17 Lázarus iÅk’idá’ Åe’sitįįgo dĄ̃Ą̃’i bee yiskÄÄyú Jesus nyáá lę́k’e. 18 JerúsalemdÃ’ nakidn dahgostÇ«’yú shį Béthany goz’ÄÄ: 19 ÃÃdÃ’ Jews daanlÃni Åą́ą́go Martha hik’e Mary bilah n’Ãà bighÄ bidag yádaaÅti’go baa heskai. 20 Martha Jesus higháhgo ya’ikonzįįgo dagoshch’į’ yich’į’ ch’Ãnyáágo yaa nyáá, Mary kįh yuá¹e’ sidaadá’. 21 Martha Jesus gáyiÅá¹ii, SheBik’ehÅ, kú sÃÅdaayúgo shilah doo daztsÄÄ da doleeÅ ni’. 22 K’ad ndi dant’éhéta Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ bÃhónkeedÃà naa yiné’go bÃgonsį. 23 Jesus gábiÅá¹ii, Nilah naadidodaaÅ. 24 Martha gábiÅá¹ii, NnágodzaahÃà bijįį nách’idikáhgee naadidodaaÅgo bÃgonsį. 25 Jesus gábiÅá¹ii, ShÃà shilahyú ná¹ee naadidokaah, shÃà ihi’á¹aahi nshÅįį: dahadÃÅ shodlÄÄyúgo daztsÄÄ ndi, hiá¹aa nádodleeÅ: 26 DahadÃÅ hiá¹aago shodlaanÃà doo datsaah at’éé da. Ya’ dÃà hondlÄÄ née? 27 Martha gábiÅá¹ii, Ha’oh, sheBik’ehÅ: Christ, Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biYe’ ni’gosdzáŠbiká’ hÃgháhi ÅlĄ̃Ą̃go hoshdlÄÄ. 28 Gáná¹iidá’ onádzaago dant’éhego bik’isn Mary gáyiÅá¹ii, IÅch’Ãgó’aahÃà kú nyáágo nokéed. 29 Mary áà yidezts’ÄÄdá’ dagoshch’į’ nádiidzaago yich’į’ oyáá. 30 Jesus Martha baa nyáá n’ÃÃgee t’ah sidaago, doo hwahá kįh gozá¹ilyú hÃgháh da. 31 Jews daanlÃni bidag yádaaÅti’go kįh yuá¹e’ yiÅ naháztÄÄ n’Ãà Mary hwéheego nádiidzaago ch’ÃnyááhÃà daayo’įįgo yiké’ dahiskai, Lázarus Åe’sitįįyú hichagyú deyaa shį, daaá¹ii lę́k’e. 32 Mary, Jesus sidaayú Åyáádá’ yiÅtsÄÄgo yiyahzhį’ hayaa adzaa gáá¹ÃÃgo, SheBik’ehÅ, kú sÃÅdaayúgo shilah doo daztsÄÄ da doleeÅ ni’. 33 Jesus Mary Åa’Ãà Jews daanlÃni yiÅ hikai n’Ãà biÅgo daachago yo’įįdá’ biyi’siziinÃà doo biÅ gozhǫ́ǫ́ da lę́k’e, 34 ÃÃk’ehgo gáá¹ÃÃ, Hayú ndaasoÅtįį láÅ? NohweBik’ehÅ, yushdé’ ákú dÃőįį, daabiÅá¹ii. 35 Jesus hichag lę́k’e. 36 Jews daanlÃni, Dázhǫ́ biÅ nzhǫǫ lę́k’e! daaá¹ii. 37 ÃÃdÃ’ Åa’ gánádaado’á¹iid, Ná¹ee biá¹Ã¡Ã¡ ágodini déz’įįgo ánáyiidlaa n’ÃÃ, dÃà ná¹ee aÅdó’ doo datsaah dago áyÃÃlaa doleeÅ láŠshį ya’? 38 Jesus bidayi’ chad nadesdzaago, Lázarus Åe’sitįįyú Åyáá. Tsébii’i’áŠyuá¹e’ sitįį, tséé biá¹Ã¡sgee daaden’ą́ą́go. 39 Jesus gáá¹ÃÃ, Tséé yó’odaah’aah. Ná¹ee daztsaanÃà bilah Martha gábiÅá¹ii, SheBik’ehÅ, k’adÃà nÅchÇ«’ silįį go’Ą̃Ą̃, dĄ̃Ą̃’i yiskÄÄdá’ daztsÄÄ n’Ãà bighÄ. 40 Jesus gábiÅá¹ii, OndlÄÄyúgo Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ bits’ą́’dÃ’ Ãzisgo ágot’eehÃà hįÅtséh doleeÅ, ya’ doo ágániÅdéá¹iid da lá née? 41 ÃÃk’ehgo daztsaanÃà sitįįgee tséé biá¹Ã¡sgee daaden’aanÃà yó’odaiz’ÄÄ. Jesus hadag déz’įįdá’gáá¹ÃÃ, ShiTaa, shidints’agÃà na’ihénsį. 42 Dábik’ehn shidints’ago bÃgonsį, ndi kú ná¹ee nadaazįhÃà bighÄ Ã¡déá¹iid, shinÅ‘a’Ãà daayodlÄÄ doleeÅhÃà bighÄ. 43 Ãgáná¹iidá’ adįįd yiká áá¹ÃÃ, Lázarus, aadÃ’ ch’ÃÅá¹Ã¡h, yiÅá¹ii. 44 Ná¹ee daztsÄÄ n’Ãà bigan Åa’Ãà bikee nadik’Ä’ bik’Ãdaadesdizgo; binii aÅdó’ nadik’Ä’ bik’Ãdesdizgo ch’Ãnyáá. Jesus gádaabiÅá¹ii, K’eda’oh’ad, áÃk’ehgo dowáh. 45 ÃÃdÃ’ Jews daanlÃni Åą́ą́go Mary yiÅ hikai n’ÃÃ, Jesus adzaahÃà daayo’įįgo daabosdlÄÄd lę́k’e. 46 ÃÃdá’ Åa’, Phárisees daanlÃni yich’Ą̃’ okaigo, Jesus ánát’įįdÃà yaa yiÅ nadaagosá¹i’. 47 ÃÃk’ehgo okÄÄh yedaabik’ehi itisyú nadaandeehi hik’e Phárisees daanlÃni biÅgo ná¹ee yánádaaltihÃà ÃÅa’ádaizlaago gádaayiÅá¹ii, Hago lą́ą́ ádaahi’á¹e’? DÃà ná¹eehÃà godiyįhgo áná’ol’įįÅÃà Åą́ą́go ánát’įįÅ. 48 Dayúweh dÃà k’ehgo ánát’įįÅyúgo ná¹ee dawa dánko daabodlÄÄh doleeÅi at’éé; Åa’Ãà Romans daanlÃni naÅsééhgo nohwi’okÄÄh goz’aanÃà Åa’Ãà nohwini’Ãà nohwaa daagohet’aah. 49 ÃÃdÃ’ áà ádaaná¹iidÃà Åa’, Cáiaphas holzéhi, áà ÅegodzaahÃà biyi’ okÄÄh yebik’ehi da’tiséyú sitÃni gádaabiÅná¹iid, Doo nt’é bÃdaagonoÅsį da, 50 Ná¹ee daÅa’á ná¹ee dawa yá datsaahgo zhą́ nzhǫǫ, áÃk’ehgo zhą́ Jews daanlÃni dawa doo da’ÃlÃà hileeh da, áà doo nohwiÅ bÃdaagozį da lą́ą́. 51 DÃà doo dabÃnik’ehgo aá¹Ãà da: áà ÅegodzaahÃà biyi’ okÄÄh yebik’ehi da’tiséyú sitįįgo, Jesus Jews daanlÃni yá datsaah doleeÅÃà dabÃntsé yaa nagolá¹i’; 52 Doo Jews daanlÃni zhą́ bá datsaah da, ndihÃà Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ bichÄgháshé dawa iÅts’ą́’yú nadaakaihÃà daÅa’ázhį’ ánálá¹Ã©hgo aÅdó’ bá datsaah doleeÅ. 53 Ãà bijįįdÃ’ godezt’i’go hagot’éégo Jesus daayiziÅheehÃà yee nadaagoshchįį. 54 Ãà bighÄ Jesus doo dayúweh Jews daanlÃni bitah ch’Ã’á¹ah naghaa da; ndi áÃdÃ’ da’igolĄ̃Ą̃yú ba’ashhahgee goz’áni biyi’ kįh gozá¹il Ãphraim golzeeyú óyáá, áÃgee bitsiÅke’yu yiÅ naháztÄÄ. 55 Bitisâhagowáh n’Ãà bee bÃná’godiá¹Ãhgo Jews da’iyÄÄhÃà bich’į’ goldohdá’, Jews daanlÃni Åą́ą́go okÄÄh zhiá¹Ã©Ã©go iÅch’į’ ádaach’idilá¹e’hÃà bighÄ iÅ‘anidÃ’ Jerúsalem yúdag oheskai. 56 Da’ch’okÄÄh goz’ÄÄ yuá¹e’ nadaazį’go Jesus yiká daadéz’įįgo gádaaÅiÅdi’á¹ii, Nt’é daanohsį, da’idÄÄyú hÃá¹Ã¡h doleeÅ shį ya’? 57 OkÄÄh yedaabik’ehi itisyú nadaandeehi Åa’Ãà Phárisees daanlÃni, dahadÃÅ Jesus hayú naghaahÃà yÃgóÅsįyúgo biÅ nadaagolá¹i’go yá ndaagoz’ÄÄ, daayiÅtsoodhÃà bighÄ.
