Menu

1 Korint 10

PNG

1 O urumeleÅ alaurupni, Israel neÅgö ambösakoninan Mosesgö andöÅe kaba wuataÅgögetka yuai asuhuyöhi, miaÅgöra mönö gukmaulem malbepuk. MiaÅgöra Israel neÅgö könanini kewö suariba ohozal: YeÅön mönö körek kousu bapÅe kaba mala Köwet PisikÅi kutugetka yeÅgöreÅök kunÅan kun qahö ayuhuyök. 2 AnutunöŠo melunÅi kousunöŠaka köwetnöŠaliga mi kutuba kaba körekÅan uruÅini meleÅda Mosesgö könagesöÅi aket. 3 Mewö aka körek yeÅön urugö nene miyöhök miwikÅaiba nemba malget. 4 Mewöyök körek yeÅön urugö oÅi miyöhök miwikÅaiba nemba malget. Urugö oÅi mi köt ketaÅi kunöŠeÅguataÅgöba könaÅine kayöhi, mönö miaÅgöreÅök miwikÅaiget. Köt ketaÅi mi Kraistkö söpsöpÅi. 5 Mewö malgetmö, mi töndup AnutunöŠkönagesö ölÅi mieÅgöra urusösöÅgai qahö möta maliga gölme qararaÅkölkölÅe ayuhugetka qamötÅinan qeqelaÅlaÅ ahöba gisahöget. 6 Mewö asuhuyöhi, mi nanini kezapqetoknina akza. AnutunöŠmönö söpsöp mi neÅgöra aka aliga galöm meme keunina kewö akza: YeÅön uruÅini qahö galöm köla bölöÅaÅgöra köpösöÅgögeri, neÅön mönö miaÅgö dop aka ayuhubinbuk. 7 Mewöyök Israel yeÅgöreÅök tosatÅan tandö lopioÅ waikÅini memba möpöseiba malgeri, eÅön mönö miaÅgö dop aka malbepuk. YeÅgöra BuÅa KimbinöŠkeu kewö ohoget ahöza, “Könagesö yeÅön nem sösöÅgai ala tokoba tatketka uruÅinan wahöriga miaÅön meleÅda kezapjupjup kewö ahök: YeÅön liÅet gwawet unduba o köhöikÅi nemba serowilin laÅ aket.” Keu mewö ahöza. 8 YeÅgöreÅök tosatÅan serowilin aketka Anutugö irimsesewölÅaÅgöra aka ambazip 23.000 miaÅgö dop silim mohotkö uruÅe kömumba etket. NeÅön mönö tosatÅi mieÅgö dop serowilin akinbuk. 9 Mewöyök Israel yeÅgöreÅök tosatÅan Kembu esapköm waÅgigetka mokoleÅnöŠeÅgöhögetka kömuget. NeÅön mönö tosatÅi mieÅgö dop Kembu esapköm waÅgibinbuk. 10 YeÅgöreÅök tosatÅan galömurupÅini irikuruk jimoÅgot aka andö eÅguba malgetka mem ayuayuhu garatanöŠmönö eÅgui kömuget. NeÅön mönö tosatÅi mieÅgö dop irikuruk jimoÅgot laÅ aka malbinbuk. 11 Mewö asuhum eÅgiyöhi, söpsöp keu mi mönö nanini kezapqetoknina akza. GölmenöŠmalmalgö nalö teteköÅan kam kuÅgum neÅgii maljini, kösohot mi mönö neÅgöra aka ohogetka galöm meme keunina akza. 12 MiaÅgöra kin köhöimangö jizani, mönö et guhubapuköra galöm mem aÅguba malman. 13 Esapesap qakÅine öÅgömakzei, mi gölme ambazip körek neÅgö qaknine öÅgömakze. Esapesap qainÅi kun miwikÅaibeak, miaÅgöreŠösumÅinan qahö dop köljawaÅgöra etpeakmö, AnutunöŠkeuÅi jöhöyöhaÅgö dop mi pöndaÅ wuataÅgöba ahakza. YaÅön esapesap ToÅi aÅgön köliga esapesap ösumÅini qahö dop kölmawaÅgö dop mi al eÅgimamgö osimakza. Mewögöra esapesap mötketka AnutunöŠösumÅi eÅgiba mewö miaÅön ölöŠkölbingö köna mewöyök mesat eÅgii asuhumakza. MiaÅgöra eÅön gölmegö esapesapÅi mi ölöp kin köhöiba luhut almeaÅgö dop akze. Mewö. 14 MiaÅgöra wölböt alaurupni, tosatÅan tandö lopioÅ waikÅini memba möpöseim eÅgimakzemö, eÅön mi kök ala mosötme. 15 NöÅön mötmöt ambazip aködamunÅinambuk akzeaÅgö dopkeu jimami, mi mönö nanÅinak kewöta miaÅgö ölÅi miwikÅaime. 16 “Kembugö semön nene nembin,” jiba kötumötuetkö qambigöra Anutu saiwap jiba köuluköba qambi miaÅgöreÅök nemakzinaÅgöreÅ mönö KraistköreÅ toroqeba sepÅi nemakzin. Beret mindipköba miaÅgöreÅök nemakzinaÅgöreÅ mönö KraistköreÅ toroqeba busuÅi nemakzin. MiaÅgöra ölum eÅgubapuk. 17 Körek neÅön beret mohot miaÅgöreÅök nemakzin. Beret mi mohot akzawaÅgöra aka gwötpuk neÅön mönö Kraistkö ölÅi mohot akzin. 18 IÅini mönö Israel könagesögö malmalÅi mötmörime. Ambazip jöwöwöl ohomegöra nene algetka tosatÅan miaÅgö kitipÅi nemakzei, yeÅön mönö altagöreÅ toroqeba nupÅi Anutugöra memakze. 19 Keu miaÅgö könaÅi ölÅi mi mönö denöwö jibileÅak? Tandö lopioÅ eÅgöra bau qegetka sepÅi eri jöwöwöl ohomakzei, miaÅön ölÅambuk akzawaÅgöra jiza me qahö? Tandö lopioÅ mi ölÅi akzeaÅgöra jiza me qahö? Keu miaÅgö könaÅi denöwö? 20 Tandö lopioÅ mi ölÅi qahöpmö, urumeleÅgö kopa yeÅön töndup jöwöwölÅini ömewöröme yeÅgöra ala ohomakze. Mi Anutugöra qahö. NöÅön iÅini ömewöröme yembuk toroqeba malbepuköra waimanjat mötzal. 21 IÅini Kembugö qambinöhök aka ömewöröme yeÅgö qambinöhök öröröŠnembingö osime. Mewöyök Kembugö nene dum aka ömewöröme yeÅgöreÅ nene dum mi öröröŠtoroqebingö osime. 22 Ahakmeme mewöÅan mönö Kembugö uruÅi qei böliiga irimÅi seholimapköra mötzin me? Kukösumninan mönö Kembu oÅgita öÅgöba maljin me? 23 TosatÅan kewö jimakze, “Nini ölöp nanine imbi-imbi yuai pakpak ahakzin.” Keu mi ölÅapmö, ahakmeme pakpak miaÅön mönö qahö bauköm neÅgimakza. “Nini ölöp nanine imbi-imbi yuai pakpak ahakzin,” mewö jimakzemö, ahakmeme pakpaknöŠmönö urunini qahö naÅgöba mem köhöim neÅgimakza. 24 KunÅan kun nanÅaÅgörök mötmöriba ölöwakÅamgöra kapaÅ kölbapukmö, alaurupÅan ölöwakÅegöra kapaÅ köli dop kölma. 25 Sömbup i me wai maketnöŠaka qeköm nene mire bohonÅi memegöra alakzei, mi mönö uruyahöt mosöta nemakÅe. Sömbupköra uruÅinan tölöhobapukö qesiqesiÅi kun mönö kude akÅe. Qahö! 26 Keu miaÅgö könaÅi mi BuÅa KimbinöŠkewö ohoget ahöza, “Gölme aka yuai pakpak miaÅgöreÅ ahözawi, mi Kembugö buÅaya akza." 27 Kun Kraist qahö möt narizawaÅön eÅgoholiga yaÅgöreÅ anbingö möta anda tatketka nene i me wai jeÅine al eÅgimei, mi mönö uruyahöt mosöta neme. Nenegöra uruÅinan tölöhobapukö qesiqesiÅi mi mönö kude akÅe. Qahö! 28 NanÅinaÅgöra qahöpmö, “Nene ki mönö tandö lopioÅ yeÅgö naluk alalÅi akza,” kunöŠmewö jii mötme ewö, mi jiyöhi, yaÅgöra aka uruÅan bölibapuköra mönö galöm mem aÅguba kude neme. 29 Nangi urugan tölöhobapuköra qahö jizalmö, alagahö uruÅan bölibapuköra mi jizal. NöÅön nani imbi-imbi yuai akiga alanaÅgö uruÅan böliiga kewöt niÅgiba AnutunöŠkeuni jim teköba likepÅi meleÅ niÅgibapuk. Ãne mewö mendeÅ aÅguinga jabö ahuiga qahö dop kölja. 30 NöÅön ambazip yembuk toroqeba tata neneÅinaÅgöra “Anutu pipsaiwap!” jiba sömbup nemami, tosatÅan mewö neka miaÅgöra andö nuÅgugetka qahö dop kölma. Sömbupköra Anutu möpöseizali, miaÅgöra mönö keu töhöreÅ jim niÅgigetka qahö dop kölja. 31 MiaÅgöra o me nene nemei aka i me wai akÅei, mi pakpak mönö Anutugö qetbuÅaÅan sehimapköra aka ahakÅe. 32 Yuai kun kude aketka kungö uruÅan miaÅgöra böliiga mötnaripÅan sörörauba etpapuk. Juda me kantri tosatÅaÅgö ambazip me Anutugö könagesö mieÅgö sutÅine kungö uruÅan mönö eÅgöra aka bölibapuk. 33 NöÅön mewöyök yuai pakpak ahakzali, miaÅgöreÅ mönö ambazip körek pakpak uruÅinan ölöwakÅapköra kapaÅ köla maljal. Nanök ölöwakÅamgöra qahö kinjalmö, ambazip sehisehiÅan ölöwakÅegöra jaram tibiga kunbuk letota Suepkö buÅaya akÅegöra kapaÅ kölakzal. Mewö.

Everything we make is available for free because of a generous community of supporters.

Donate