JOHN 19
WBT1 PÃlate aá¹iigo Jesus habÃ’oltsaz. 2 Silááda ch’il diwozhi nánihezwodgo nant’án bich’ah k’ehgo alzaahi bik’edaidez’ÄÄ lę́k’e, Åa’Ãà diyágé ÅichÃà dotÅ‘izhi bá ádaagozlaa, 3 ÃÃdÃ’ bich’į’ hayaa ánádaat’įįgo, Gozhǫ́ǫ́ le’, Jews Ãzisgo biNant’a’ ÅlÃni! daaá¹iidá’ daayoÅts’Ą̃. 4 PÃlate ch’Ãnánádzaago ná¹ee gádaayiÅá¹ii, Kúnko, doo hago adzaa dago bÃgosÃÅsįįd, áà bÃdaagonoÅsį doleeÅhÃà bighÄ nohwich’į’ biÅ ch’Ãnánsht’aazh. 5 ÃÃk’ehgo Jesus ch’il diwozhi bich’ahdá’ bi’ÃÃhÃà ná¹eezi Åichiigo dotÅ‘izhi golĄ̃Ą̃go ch’Ãnyáá. PÃlate gádaabiÅá¹ii, Kú ná¹eehÃà sizįį nko! 6 OkÄÄh yedaabik’ehi itisyú nadaandeehi Åa’Ãà aasiá¹ilÃà daabiÅtsÄÄdá’ nádaadidilghaazh, Tsį’iÅna’áhi bÃhoÅkaÅgo zodéé, tsį’iÅna’áhi bÃhoÅkaÅgo zodéé, daaá¹iigo. PÃlate gánádaabiÅdo’á¹iid, DánohwÃà tsį’iÅna’áhi bÃdaahoÅkaÅgo daazoÅhéé: shÃà doo hago adzaa dago bÃgosÃÅsįįd. 7 Jews daanlÃni gádaabiÅá¹ii, Da’áÃk’ehgo nohwá goz’áni bikÃsk’eh datsaah dábik’eh, Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biYe’ ádil’įįhÃà bighÄ. 8 PÃlate dÃà yidezts’ÄÄdá’ dayúwehégo biini’ hą́h silįį; 9 Yáná’itihé yuá¹e’ ha’ánánádzaago Jesus gáyiÅá¹ii, HadÃ’ naná¹Ã¡hi? Ndi Jesus doo bich’į’ hadzii da. 10 ÃÃk’ehgo PÃlate gábiÅá¹ii, Ya’ doo shich’į’ handziih da née? Ya’ ch’Ãnáninshteehgo dagohÃà tsį’iÅna’áhi bÃni’dilkaÅgo beshik’ehÃà doo bÃgonÅsĄ̃ da née? 11 Jesus gábiÅá¹ii, Doo shenik’eh da doleeÅ ni’, yaaká’dÃ’ doo naa godet’ÄÄ dayúgo: áà bighÄ hadÃÅ naa shinÅtÃÃnÃà itisgo nchÇ«’go adzaa. 12 ÃÃdÃ’ PÃlate ch’ÃnábÃÅteeh hat’Ą̃Ą̃: ndi Jews daanlÃni nádaadidilghaazhgo gádaaá¹ii, DÃà ná¹ee ch’ÃnánÅteehyúgo doo Caesar bit’eké ÅlĄ̃Ą̃ da: dahadÃÅ Ãzisgo nant’án ádil’iinÃà Caesar yits’ą́’zhį’go na’Ãdiltee. 13 DÃà yidezts’ÄÄdá’ Jesus yiÅ ch’Ãn’áázhgo PÃlate yánáltihÃà biká’asdáhá yiká’ dahnezdaa, áà Pavement golzeegee ánágot’įįÅ, Hebrew k’ehgo Gábbatha golzéhi. 14 Bitisâhagowáh n’Ãà bee bÃná’godiá¹ÃhÃà bá iÅch’į’golá¹Ã©hÃà bijįį, gostáŠbik’ehenkéézyú shį: PÃlate Jews daanlÃni gádaayiÅá¹ii, Kú nohwiNant’a’ sizįį nko! 15 ÃÃdá’ nádaadidilghaazh, Zodéé, zodéé, tsį’iÅna’áhi bÃhoÅkaÅ. PÃlate gánádaabiÅdo’á¹iid, Ya’ nohwiNant’a’ tsį’iÅna’áhi bÃhishkaÅgo zisâhéé née? OkÄÄh yedaabik’ehi itisyú nadaandeehi gádaaá¹ii, Caesar zhą́ nohwinant’a’ nlįį. 16 ÃÃdÃ’ PÃlate Jews daanlÃni yaa daabistįį, tsį’iÅna’áhi yÃdaabiÅkaÅgo. ÃÃk’ehgo Jesus nádaidnÅt’e’go yiÅ onaÅsą́ą́ lę́k’e. 17 Jesus dabÃà bitsį’iÅna’áhi yogheeÅgo, itsits’in si’áni, golzeego ágolzéhi goz’ÄÄzhį’ biÅ náÅzą́ą́, áà Hebrew k’ehgo Gólgotha golzee: 18 Akú Jesus tsį’iÅna’áhi yÃdaayiskaÅ, Åa’Ãà ná¹ee naki aÅdó’ ba’ashhahdÃ’ tsį’iÅna’áhi bÃdaabi’deskaÅ, Jesus iÅá¹Ã’gee dahdaistįįdá’ ná¹eehÃà dá’iÅ‘an dahshteezh. 19 PÃlate k’e’eshchįį, JESUS NÃZARETHDÃ’ GÃLÃNI JEWS ÃZISGO BINANT’A’ NLÃNI, golzeego dahgoz’áni tsį’iÅna’áhi yiká’ yÃyiskaÅ. 20 Jews daanliinÃà Åą́ą́go k’e’eshchiinÃà daayozhi’; Jesus tsį’iÅna’áhi bÃheskaÅÃà kįh gozá¹ilÃà da’aÅhánégo goz’ÄÄ: áÃk’e’eshchiinÃà Hebrew, Greek, Åa’Ãà Latin k’ehgo k’e’eshchįį lę́k’e. 21 Jews bi’okÄÄh yedaabik’ehi itisyú nadaandeehi PÃlate gádaayiÅá¹ii, Jews biNant’a’ nlįį, doo ágóléh da; Jews biNant’a’ nshÅįį á¹iigo ágóléh. 22 PÃlate hanádzii, Nt’é ágoshÅaahÃà iÅk’idá’ ágoshÅaa, á¹ii lę́k’e. 23 Silááda Jesus tsį’iÅna’áhi yÃdaiskaÅdá’, bidiyágéhÃà dĄ̃Ą̃yú iÅk’Ãdaizá¹il, dántĄ̃Ą̃gee daÅa’á bÃyéégo; iká’ÃÃhÃà doo hadilkad da: ndi dahot’éhé bida’zhį’ ngont’i’go histÅ‘ool. 24 ÃÃk’ehgo gádaaÅiÅdi’á¹ii, DÃà doo k’ad ndaahiidzǫǫs da, daazhógo bighÄ da’doljoÅgo, hadÃÅ gonesnaahÃà bÃyéé doleeÅ: dÃÃnko Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biyati’ bek’e’eshchiinÃà begolá¹Ã©’go ánágot’įįÅ, ShidiyágéhÃà iÅta’is’á¹ii, shi’ÃÃhÃà bighÄ da’diÅjoÅ. ÃÃk’ehgo silááda dÃà ye’ánádáát’įįd. 25 Jesus tsį’iÅna’áhi bÃbideskaÅÃà ba’ashhahgee bą́ą́ Åa’Ãà bą́ą́ bik’isn, Mary, Cléophas bi’aad, Åa’Ãà Mary Mágdalene nazįį lę́k’e. 26 Jesus bą́ą́ hik’e bitsiÅke’yu daÅa’á biÅ nzhónihÃà ba’ashhahgee nazįįgo yiÅtsÄÄdá’, bą́ą́ gáyiÅá¹ii, Shimaa, kú nizhaazhé! 27 ÃÃdÃ’ bitsiÅke’yu daÅa’á siziinÃÃ, Kú nimaa! yiÅá¹ii. ÃÃdÃ’ godezt’i’go yiÅ onát’aazh, bitsiÅke’yu bigowÄyú. 28 DÃà bikédÃ’go Jesus dawa ÄÄÅ alzaahÃà yÃgóÅsįgo, Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biyati’ bek’e’eshchiinÃà begolá¹e’go gáá¹ÃÃ, Dibá’ sélĄ̃Ą̃. 29 ÃÃgee nk’ǫ́zhi, vinegar holzéhi, ts’aa bee sikÄÄ: tú daayiÅt’o’Ãà vinegar yee daiz’ÄÄdÃ’ tsį ná¹eezi hýssop holzéhi, bÃlátahgee yaa dahdaiz’ÄÄgo, Jesus bizé’zhį’ dahyÃda’nÅtsii. 30 Jesus vinegar yits’ǫ́ǫ́zdá’ gáá¹ÃÃ, ÄÄÅ alzaa: áÃdÃ’ hayaa onot’ÄÄdá’ dabÃà biyi’sizÃni be’ogoyáágo áyÃÃlaa lę́k’e. 31 IÅch’į’golá¹e’Ãà bijįį lę́k’e, áà godilzinÃà bijįį (dázhǫ́ nzhǫǫgo godilzįhgo,) Jews daanlÃni kots’à tsį’iÅna’áhi biká’ dahnaztįįgo doo biÅ dádaabik’eh dahÃà bighÄ bijád daahotĄ̃hgo nanáhó’á¹ÃÃÅ, daayiÅá¹iigo PÃlate nádaayoskÄÄd. 32 ÃÃk’ehgo silááda hikaigo Jesus ba’ashhahdÃ’ tsį’iÅna’áhi bÃdaahiskaÅÃà dantséhÃà bijád daayihestį’, Åa’ihÃà aÅdó’. 33 ÃÃdá’ Jesus yaa hikaigo, iÅk’idá’ daztsÄÄgo yÃdaagoÅsįįdhÃà bighÄ yijád doo daayiheztį’ da. 34 Silááda Åa’ ba’ask’eh yuá¹e’ bésh ná¹eezÃà oyiÅgeed, áÃdÃ’ dagoshch’į’ diÅ Åa’Ãà tú biÅ ha’ijool. 35 Ãà yo’įįhÅ yaa nagolá¹i’, na’goá¹i’Ãà da’aá¹ii; da’aá¹iigo nagolá¹i’go yÃgóÅsį, nohwÃà aÅdó’ da’ohdlÄÄ doleeÅgo. 36 DÃà be’ánágot’įįdÃà Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biyati’ bek’e’eshchiinÃÃ, Bits’in doo Åa’ k’e’Ãltǫǫd da doleeÅ, á¹iihÃà begolá¹e’go ágodzaa. 37 Bik’ehgo’ihi’á¹aÅ biyati’ bek’e’eshchiinÃà Åa’i aÅdó’ gánádi’á¹ii, HadÃÅ yighátsi’nÅgeedÃà áŠdaineőįį doleeÅ. 38 DÃà bikédÃ’go Joseph, ArimathéadÃ’ gólÃni, Jesus yits’ą́’dÃ’ ÃgoÅ‘aahÃà nlÃni, dánant’į’ego Jews daanlÃni yénáldzidhÃà bighÄ, áŠJesus bits’ÃhÃà yÃyókeed: áÃk’ehgo PÃlate baa godin’ą́ą́. Akú Åyáágo Jesus bits’ÃhÃà naidnné’. 39 Nicodémus aÅdó’, tőé’yú Jesus yaa nyáá n’ÃÃ, jeeh nch’Ã’i, myrrh holzéhi, aloes biÅ nadesdziidi, daÅa’á gonenadÃn dahdidlee’i shį yogheeÅgo nyáá. 40 Jesus bits’ÃhÃà nádaidnné’go nak’Ä’Åigaihi yik’Ãdaidesdiz, ÅikÄgolchinÃà biÅgo, Jews daanlÃni ná¹ee Åedaihiá¹iiÅhÃà k’ehgo. 41 Tsį’iÅna’áhi bÃheskaÅgee dégózhóné goz’ÄÄ: áà biyi’ tsébii’i’áŠánÃidéhi goz’ÄÄ, doo hwahá hadÊákóá¹e’ nnilteehi da. 42 Jews daanlÃni iÅch’į’golá¹e’Ãà bijįįhÃà bighÄ, Åa’Ãà tsébi’i’áŠda’aÅhánédÃ’ goz’ÄÄhÃà bighÄ Jesus bits’à ákóá¹e’ ndaizné’ lę́k’e.
