Hibru 11

PNG

‹ Chapter 10 Hibru — All Chapters Chapter 12 ›

1 Mötnaripkö köna�i kewö: Yuaigö jörömqöröm akzini, mi asuhumapköra mönö köhöiba uruyahöt�i qahö möt narizin. Yuai qahö ehek�i mia�gö dop aka memba öl�i ekingö mamböta awösamkakak kinjin. 2 Möp�a�gö möp�eyök könahiba ambazip mötnarip�inan nam köl e�giiga uru�ini mele�getka Anutunö� e�gehi dop köliga jim ölöwak e�giiga malget. 3 Mötnaripninan nam köl ne�giiga yuai pakpakö köna�i kewö möt asarimakzin: Anutunö� keu�i jim kutuba mia�ön Suep gölmegö öröyuai�i pakpak miwik�aiyök. Mia�göra nalö kewö�e yuai ehakzini, mi yuai ehek�i mia�göre�ök qahö letota asuhuyök. 4 Kein (Kain) Abel yetkön Anutugöra jöwöwöl ohoyohotka Abelnö� uru�i mele�niga mötnarip�an nam köl wa�gii törörök tem köliga köwak�an di�di�i ö�göyök. Mewö ö�göiga Anutunö� jöwöwöl�i ehi dop köli jim ölöwahök. Jim ölöwaka Abelnö� solan�i ahöhi, Anutunö� keu�i mi na�göba jiiga mötnarip�an nam köl wa�gii mörök. Mewö möta mala kömuyökmö, mi töndup nalö kewö�e ahakmeme�i möringa keu mia�ön mönö toroqeba urunini ku�guba na�göm ne�gimakza. 5 Azi qet�i Enok ya�ön mönöwök uru�i mele�niga Anutunö� keu�i na�göba jim ölöwahiga möta ya�gö je�e dop köla malök. Mewö mala mali mötnarip�an Anutu nam köl wa�giiga wa�giri jebuk ö�göyök. “Anutunö� wa�giri ö�göiga toroqeba miwik-�aibingö osiget.” Bu�a Kimbi mia�gö dop Enok mötnarip�an a�gön köl wa�giiga qahö kömuyök. 6 Uru�i Anutugöre� mele�jawa�ön mönö keu kewö möt narima: Anutunö� malja aka Anutunö� ambazip ya�gö je�e dop kölbingö jaruzei, mi töwa qem e�gima. Keu yahöt mi möt nariba ölöp Anutugö kösut�e kamapmö, qahö möt narim wa�giba öne ya�gö je�e dop kölbingöra mönö osibin. 7 Anutunö� Noagöra yuai asuhumapkö galöm meme keu�i indelök. Indeli Noanö� möt asariba sömbu�i qain�i kun möta öl�i qahö ehiga mötnarip�an nam köl wa�giiga tem köla wa�ge meyök. Anutunö� nan�i aka saiwaurup�i a�gön köl e�gimapköra möta wa�ge mi meyök. Noa mötnarip�an nam köl wa�giiga wa�ge meyöhi, ahakmeme mia�ön mönö gölme ambazip köna�am�ini go�go�i indeli Anutunö� keu�ini jim teköiga ayuhuget. Uru�ini qahö mele�da ayuhugetmö, Noagö mötnarip�an nam köl wa�giiga Anutugö je�e solan�i akingö kalem�i mi bu�a qem a�guyök. Ambazip Anutu möt narim wa�giinga keunini jim teköi solanimakzini, Noanö� mönö mia�gö dop solan�i ahök. Mewö. 8 Anutunö� Abraham gölme ya�gö bu�a ak�apkö jiyöhi, mönö mia�göre� anmapkö oholök. Oholi mötnarip�an nam köl wa�giiga keu mi tem kölök. Denikea�göre� anda a�gotpawak mi qahö mörökmö, mi töndup nan�i gölme�i mosöta anök. 9 Anda Anutunö� gölme ya�gö bu�a ak�apkö jim jöhöi ahöyöhi, mönö mia�göre� a�gorök. A�gota kian aka ambazip ahakmeme�ini qahö mörökmö, mötnarip�an nam köl wa�giyö-ha�göra mönö töndup opo koum�i ku�guba ali mia�göre� ahöba malget. Isimorö�i Aisak Jeikob yetkön mewöyök Anutunö� gölme e�gimapkö jöhöjöhö keu�i miyök bu�a qem a�guba gölme mia�göre� toroqeba opo koum�ini ku�guba ala ahöba malget. 10 Suep siti tandö�an qahö gisahömawi, Abrahamnö� mi ek�amgö mamböta malök. Anutunö� siti mia�gö are�i ala imut�i memba miri tandö�ini esiba meiga pöwöwöm köhöik�i ahöm ö�gömawi, mönö mia�göre� a�gotmamgö al mamböta opo koumnö� malök. 11 Mewö mala lök azi nam�i aiga mötnarip�an nam köl wa�giiga köhöiba iwi ahök. Abrahamgö anöm�i Sara ya�ön köpin malökmö, mi töndup gölöm ala morö meyök. Anutunö� Abrahamgö könagesö�i keta�i ak�apkö keu jöhöm wa�giyöhi, ya�göra aka keu�an öl�ambuk ak�apkö möt nariba malök. Mötnarip�i mia�ön mönö nam köl wa�giiga nahön�a asuhui ehök. 12 Azi mohot mia�gö mötnarip�an nam köl wa�giiga lök kömukömugö dop ahökmö, mi töndup ya�göre�ök könagesö keta bölök�i asuhuget. Se�gelau suepnö� asarigetka ja�gö�ini oyo�bingö osizini, me sak köwet jit�e ahözei, gwölönarökurup�an mönö mia�gö dop sehiba asuhuget. 13 Ambazip kösohot�ini lök jizini, mi körek uru�ini mele�da Anutu möt narim wa�giba mala kömuget. Anutunö� gölme e�gimapkö keu jöhöm e�gii malgetmö, gölme mia�göre� qahö a�gotket. Mewö qahöpmö, gölme�ini mi köröwen kinda uba eka waik�i memba sö�gaiget. Eka öne sö�gaiba kewö jim miwik�aiba jiget, “Gölmenö� mönö kiana aka qandak maljin." 14 Ambazip nan�ine miri gölme�ine a�gotpingö jaram timakzei, ye�ön mönö keu mewö jimakze. 15 Gölme mosötkeri, mia�gö mötmöriba keu�i jibeak ewö, ye�ön mönö ölöp lili�göba mia�göre� angetka uru�inan teköbawak. 16 Mönö ölöp lili�göbeakmö, ye�ön mia�göra qahö mötmöriba malget. Mia�göra qahöpmö, kantri qain�i kun Suepnö� ahözawi, mönö mia�göre� a�gotpingö awöwe�göba malget. Anutunö� ye�göra siti kun meiga ahözawi, mia�göra qet�i “Nanine Anutu!” qetketka mi möta sö�gaiba ye�göra aka gamu kun qahö mörakza. 17 Anutunö� Abraham esapesapnö� al wa�giiga mötnarip�an nam köl wa�giiga Aisak Anutu kalema wa�giyök. Anutunö� Aisaköra gölme wa�gimamgö jiiga Abrahamnö� jöhöjöhö keu mi bu�a qem a�guyökmö, töndup nahön�i mohok-kun mi mosöta mia�ön jöwöwöl ohomamgö ahök. 18 Anutunö� Abrahamgöra keu kewö jii mörök, “Aisaknö� mönö gwölönarökurupki nam köl e�giiga asuhuba göhö qetki bisiba malme.” Keu mi mörökmö, töndup nahön�i altanö� ala mosörök. 19 Mosöta kewö kewöta mötmöriyök, “Kömumapmö, Anutunö� ölöp köhöiba mem gulii kömupnöhök wahötma.” Söpsöp keu mewö jiyöhi, mia�gö dop nahön�an dum�e kunbuk kömupnöhök ewö wahöri wa�girök. 20 Mötnarip�an Aisak nam köl wa�giiga nahönyahöt�i Jeikob aka Iso (Esau) mi kötuetköm etkiyök. Anutugö kötumötuet�i mia�ön mönö nalö köna�gep�e mewöyök dop köl etkii qak�ire ö�gömak�apköra köuluköyök. 21 Jeikobnö� kömumamgö ahöhi, nalö mia�göre� mötnarip�an nam köl wa�giiga nahön�i Josefgö nahönyahöt�i yahöt mi kötuetköm etkiba öröp�a�gö kitip�e nariba Anutu waik�i memba möpöseiyök. 22 Josefgö kömup�an dopdowiyöhi, nalö mia�göre� möt-narip�an nam köl wa�giiga Israel könagesö Ijipt mosöta kageri, mia�gö kösohot�i mi jim guliba jiyök. Mewö jiba köna�gep qamöt�i denike löm kölmegö keu�i mi jim kutum e�giyök. Mewö. 23 Mötnarip�iran Mosesgö iwinam�i nam köl etkiiga Mosesnö� asuhuyöhi, i nalö mia�göre�ök könahiba köi� karöbutkö dop asambörohot. Morö mi eksihim�ambuk tandök�i kun ahöhi, mi eka ki� kembugö jimkutukutu�i o�gitpitpuköra ke�göt�iri qahö möta morö�iri asamböta galöm kölohot. 24 Mosesnö� qariiga qet�i farao ki� börat�a�gö nahön�i qetketka mötnarip�an nam köl wa�giiga qet mi bisimamgö tököba farao ki�gö miri�i mosöta angaiyök. 25 �löp toroqeba Ijipt yembuk si�gisöndokö sösö�gai�i miwik�aiba mi nalö töröp�i la� sö�gaibawakmö, malmal�i mi andö qeyök. Mi andö qeba Anutugö urumele� könagesö yembuk toroqei kahasilili� ak e�gigetka mi mohot�e möta aum-möribingö möri ö�gö�gö�i ahök. 26 Anutunö� töwa wa�gimapköre� göröken uba kin köhöiyök. Mia�göra Ijipt ye�ön guli dötnam�inambuk aka siyo�sayo�i qahö malgeri, mia�gö möri yuai eret�i ahök. Mia�ön yuai eret�i aiga andö qeba Amötqeqe To�ambuk toroqeiga ya�göra aka mepaqepaik ak wa�giba malgetmö, mi möri töndup öl�i aka ö�gö�gö�i ahök. 27 Mötnarip�an Moses nam köl wa�giiga Ijipt ki� kembu�ina�gö irim�i seholibapuköra ke�göt�i qahö möta kantri�i mosöta kayök. Anutu ehek�i qahö mi ehekö tandök mötmörim wa�giba malöhi, mia�göra mönö kapa� köla kin köhöiyök. 28 Mötnarip�an nam köl wa�giiga ak-kömukömu kendon ala mia�gö are�i jim kutum e�giiga sö�gaiba tatket. Kömupkö garatanö� Ijipt uru�e nahön�ini mutuk�i e�gugetka Israel ye�gö nahönurup�inan kömumbepuköra mönö jim kutum e�giiga na�gu�ine sep miriget. 29 Mötnarip�inan Israel ambazip nam köl e�giiga Köwet Pisik�i mi gölme örön�e anangö dop kutuba kaget. Ijipt yarö azi ye�ön mi kutubingö esapkögetmö, mönö onö� nemulahöba ayuhuget. 30 Mötnarip�inan Israel könagesö nam köl e�giiga Jeriko taonö� kaba kiripo sel�i silim 7:gö dop liliköba mohot�e anda kagetka kiripo sel�i sel�i köhöik�an mönö gororo�göba etket. 31 Mötnarip�an köna keta�i ambi Rahab nam köl wa�giiga kewö aiga Anutunö� ehoriyök: Israel jit�ememe yetkön gölme ek miwik�aibitköra ölö� kayohotka ala aka köl öröm etkiyök. Anutunö� mi eka köna�gep ya�gise� ambazip e�gui ayuhugetka Rahab ehorii yembuk mohot�e qahö kömuyök. Mewö. 32 Wani keuya kunbuk toroqeba jibile�ak? Gideon, Barak, Samson, Jefta, Deiwid, Samuel aka kezapqetok ambazip tosat�i ye�gö kösohot�ini toroqeba jibile�ak ewö, nö�gö nalönan mönö qahö dop kölbawak. 33 Mötnarip�inan tosat�i nam köl e�giiga jakömbuak toho�i toho�i tulumgöba memba ambazip mindi�göm e�gigetka ahakmeme di�di�i wuata�göba malget. Anutunö� yuai ne�gimapkö keu jöhöi ahözawi, gwötpuk�an keu mia�gö dop köuluköba möt narigetka öl�i asuhui meget. Tosat�an laion sömbup sut�ine köuluköba möt narigetka Anutunö� laion numbu�ini jöhöyök. 34 Tosat�an könöp bölam uru�e köuluköba möt narigetka Anutunö� könöp ösum�i qömbököiga qahö e�gohoyök. Tosat�i bimgö sou keta�i mia�ön e�gubingö aketka Anutunö� ye�gö sou�ini jit�i jöhöiga kök alget. Gwötpuk�an lölöwörö�i aka köuluköba möt narigetka Anutunö� ösum e�giiga köhöiget. Tosat�an bim qeba köuluköba möt narigetka Anutunö� kuk e�giiga suahö köhöik�i aket. Kian ye�gö yarö kambu�inan kagetka tosat�an köuluköba möt nariba mewö mönö e�guata�gögetka unjurata anget. 35 Ambi tosat�an kitip�inan kömui köuluköba möt narigetka Anutunö� mem gulim wa�gii kömupnöhök wahöriga kunbuk toroqeba aito�göget. Ambazip tosat�an kömup andö�e oyae�koyae� ö�gö�gö�i miwik�aibingöra möta kapa� köla kinget. Mewö kingetka ihileknö� e�guba kahasilili� köna�i köna�i ak e�giba kewö jii mötket, “Anutu qa� kölnö�ga zila� pösat gihibin.” Mewö jii mötketmö, ye�ön mi tökögetka toroqeba ja�gaura�ga mem e�giba malget. 36 Tosat�an Anutu möt narigetka mepaqepaik aka ihilek wahi�ambuknö� e�gugetka sihimbölö köna�i köna�i miwik�aiba malget. Toroqeba tosat�i gwaröhöba kösö miri�i miri�i mia�göre� al e�giget malget. 37 Tosat�i kötnö� e�gugetka kömuget. Tosat�i segenö� mitim e�gigetka yahöt aket. Tosat�i bimgö sou keta�i mia�ön e�gugetka kömuget. Tosat�an lama sile�i aka meme (noni�) sile�i mia�ön opo ewö lö�göta la� anda liliköget. Mewö wanap�i töhön aketka sesewerowero aka kahasilili� la� mem e�gigetka malget. 38 Suepkö aködamun�inambuk aka gölmegö ahakmeme bölö�a�-göra mötketka qahö dop köl e�giiga mia�göre� qahö toroqeget. Qahö toroqeba la� liliköba gölme qarara�kölköl�e anda kaba kundu�i kundu�i ö�göba eta ba�et me gölme titi�git uru�e ahöba malget. Mewö. 39 Ambazip kösohot�ini jizali, körek mi mötnarip�inan nam köl e�giiga uru�ini mele�getka Anutunö� e�gehi dop köliga jim ölöwak e�giiga malget. Mewö malgetmö, mi töndup Anutunö� oyae�koyae� qain�i kun ne�gimapkö keu jöhöi ahözawi, mia�göre� ye�göre�ök kunö� kun mönö qahö a�gorök. Qahö! 40 Anutunö� i nan�inök qahöpmö, mönö nembuk mohot�e aködamuninambuk ak teköbingöra mötza. Mewö möta mia�göra oyae�koyae� qain�i kun ne�gii miwik�aibingö keu are�i ali ahöza. Mewö.

‹ Chapter 10 Hibru — All Chapters Chapter 12 ›

Hibru 11

Cite / Share This Page